„Az iskola lelke a tanító.” Tanítókép Peres Sándor neveléstan könyvének tükrében

A neveléstudományi vizsgálódások fejlődéséhez kapcsolódóan az utóbbi években a tankönyvkutatások egyre hangsúlyosabb módon jelennek meg, melyek lehetővé teszik a különböző szempont- és összefüggésrendszer elemzését, illetve újraértelmezését, melyek hozzájárulnak az iskola, a nevelés, az oktatás történeti feltárásának gazdagításához. A múlt neveléstan könyvei sok tanulsággal szolgálnak, tükrözik a kor szellemiségét, a külföldi pedagógiai gondolatok megjelenését a hazai oktatásügyünkben, továbbá képet adnak a szerzők gyermekszemléletéről, a tanítóval szembeni elvárásokról

Kamaszok a palicsi villamoson : megjegyzések egy önképzőkör történetéhez

A tanulmány egy levéltári és múzeumi dokumentumokat közreadó új kiadvány‐ hoz kapcsolódóan tekinti át a Szabadkai Főgimnázium tehetséggondozó műhe‐ lyének történetét. A magyar irodalomtörténetírásban is elhíresült önképzőkör anyagai az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb délvidéki központja históriájához szolgáltatnak mikro‐, mentalitás‐ és neveléstörténeti szempontból is fontos adatokat. Relying on newly published archival and museum sources, the paper deals with the history of the self‐study circle of the High School of Subotica. The documents of the circle so well‐known in Hungarian literary history, provide important data for the history of one of the most important southern centers of the Austro‐ Hungarian Monarchy in terms of micro‐, mentality and educational history

Sensory Competition in the Face Processing Areas of the Human Brain

The concurrent presentation of multiple stimuli in the visual field may trigger mutually suppressive interactions throughout the ventral visual stream. While several studies have been performed on sensory competition effects among non-face stimuli relatively little is known about the interactions in the human brain for multiple face stimuli. In the present study we analyzed the neuronal basis of sensory competition in an event-related functional magnetic resonance imaging (fMRI) study using multiple face stimuli. We varied the ratio of faces and phase-noise images within a composite display with a constant number of peripheral stimuli, thereby manipulating the competitive interactions between faces. For contralaterally presented stimuli we observed strong competition effects in the fusiform face area (FFA) bilaterally and in the right lateral occipital area (LOC), but not in the occipital face area (OFA), suggesting their different roles in sensory competition. When we increased the spatial distance among pairs of faces the magnitude of suppressive interactions was reduced in the FFA. Surprisingly, the magnitude of competition depended on the visual hemifield of the stimuli: ipsilateral stimulation reduced the competition effects somewhat in the right LOC while it increased them in the left LOC. This suggests a left hemifield dominance of sensory competition. Our results support the sensory competition theory in the processing of multiple faces and suggests that sensory competition occurs in several cortical areas in both cerebral hemispheres

Krónikus urológiai megbetegedések egészségügyi közgazdaságtani vizsgálata = Health economic evaluation of chronic urologic diseases

Disszertációmban a krónikus urológiai megbetegedések közé tartozó jóindulatú prosztata megnagyobbodás, a húgyhólyagdaganat, a női és férfi vizeletinkontinencia és az alsó húgyúti problémák, valamint a hiperaktív hólyag szindróma egészségügyi közgazdaságtani kérdéseit elemzem. A lakosság idősödése miatt ezeknek a megbetegedéseknek a száma és társadalmi terhe jelentősen növekszik. Ezek a megbetegedések napjainkban is igen jelentős költségtényezők és a költségek további gyors növekedése várható már a közeljövőben is. Az új betegek száma az egyes korcsoportokban meglehetős stabilitást mutat, azonban a lakosság várható élettartamának és az egyre hatékonyabb terápiáknak köszönhetően az összes megbetegedettek száma jelentésen nő. A költségek folyamatosan növekednek, mivel hosszútávon fennálló, folyamatos egészségügyi ellátást igénylő krónikus betegségekről van szó. Az egyre emelkedő betegszám és társadalmi terhek miatt egyre több fejlett országban megkülönböztetett figyelemmel fordulnak ezen kérdések felé. Az egyes országokban ’idősödési stratégiákat’ hoznak létre és az idősödés közgazdaságának egészségügyi kutatása az egészségügyi közgazdaságtani kutatások fősodrába tartozik. A megfelelő politikai egészségpolitikai döntések és a fenntartható finanszírozási döntések adatigénye jelentős. Hazánkban keveset tudunk a krónikus urológiai betegségek epidemiológiájáról és társadalmi terhéről, ami pedig jelentősen nehezíti a megfelelő egészségpolitikai és finanszírozási döntések meghozatalát. A társadalmi teher megismeréséhez ismernünk kell a betegségek előfordulását, ezen belül is az új megbetegedéseket (incidencia) és az összes betegszámot (prevalencia), a betegség súlyosság szempontjából fontos alcsoportok létszámát (hiszen a költség a betegség súlyosságtól függ), a betegség direkt és indirekt költségét és az életminőségre gyakorolt hatását. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a betegségek valós társadalmi fontosságát fel lehessen mérni, illetve az egyre újabb és újabb, és egyre költségesebb terápiák költségvetési hatását és költség-hatékonyságát kalkulálni lehessen, ami egyrészt a társadalombiztosítás 10 számára kötelező, másrészt a fenntartható egészségügyi finanszírozás kialakításához feltétlenül szükséges. A Disszertációban összefoglalt kutatás több krónikus urológiai betegség egészségügyi közgazdaságtani vizsgálatára terjed ki, hiszen ezek eredményeit össze kell tudnunk hasonlítani. Annak érdekében, hogy az egészségpolitika és a finanszírozás rangsorolni tudjon, ismerni kell az egyes betegségekben szenvedők számát, direkt és indirekt költségeit, életminőségre és munkavégzésre gyakorolt hatását, azaz a társadalmi terheket. Az egyes vizsgált megbetegedések esetén a terület sajátosságaitól és a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalomtól is függően eltérő célkitűzéseket és hipotéziseket fogalmaztunk meg és a kutatás során alkalmazott módszertan is eltérő. A Disszertációban közölt kutatási eredmények korábban sem hazánkban és régiónkban nem álltak rendelkezésre, illetve több olyan eredményt is sikerült elérni és publikálni, amelyeket először közöltünk a szakirodalomban. Ezek a kutatási eredmények hiánypótlók, és jól hasznosíthatók az egészségpolitikai és finanszírozási döntések előkészítése során